Stroke

Az előbbi változat ötször gyakoribb, mint az utóbbi. A tünetek mindig tovább tartanak 24 óránál és képalkotó eljárásokkal CT, MRI az okozott károsodás kimutatható. Gyakran maradvány tünetekkel gyógyul csak és nem ritkán halálos is lehet. A stroke-ot gyakran szélütésnek is szokták nevezni.

A stroke tünetei

A stroke tünetei jellemzően attól függnek, hogy az agy melyik és mekkora részét érinti az esemény. Bizonyos esetekben a beteg észre sem veszi, hogy átmeneti agyi vérkeringési zavara van, ezt szoktuk TIA-nak nevezni. A TIA a stroke előszobája, mindig komolyan kell venni, még akkor is, ha a tünetei egy nap alatt nyom nélkül elmúlnak. Jellemző tünet a hirtelen kialakuló többnyire fél oldalra lokalizálódó gyengeség, majd esetleg bénulás, beszédzavar, hányás, hírtelen, erős fejfájás, látászavar, hallászavar, egyensúlyvesztés, hirtelen kialakuló ügyetlenség, súlyos esetben eszméletlenség, kóma.

Okok és rizikófaktorok

Ha a véráramlás az agyban megtorpan néhány másodpercnél hosszabb időre, az agysejtek nem kapnak oxigént és elpusztulnak, ezáltal maradandó károsodást okozhatnak. Ezt tovább fokozza az ilyenkor szinte törvényszerűen kialakuló agyödéma, ami agynyomás fokozódás tüneteivel jár. Ördögi kör alakul ki, amely során az agy vérellátása tovább romlik és, ha nem sikerül ezt megszakítani, könnyen végzetessé válhat.

A stroke-oknak alapvetően 2 fajtáját különböztetjük meg:

- ischaemiás stroke (trombotikus)
- hemorrágiás stroke

Iszkémiás stroke

Iszkémiás stroke akkor alakul ki, ha egy vérrög elzár egy eret az agyban. Ez kétféleképpen történhet. A vérrög vagy közvetlenül az artériában alakul ki (trombotikus stroke), vagy a test más részéből vándorol az agyba (emboliás stroke).

Az iszkémiás stroke trombotikus formája tipikusan az elzáródott artériák eredménye (arterioszklerózis). Zsír, koleszterin, és más anyagok felgyülemlenek az artéria falában és ún. plakkot alkotnak, ami gátolja a vér áramlását. Iszkémiás stroke-ot a szívben kialakult és elszabadult vérrögök is okozhatnak, ezeket embólusoknak nevezzük. Ezek a vérrögök a véráram segítségével az agyba vándorolnak és a kisebb átmérőjű ereket elzárják.

Bizonyos gyógyszerek és betegségek hajlamosítanak a vérrögképződésre, és növelik az iszkémiás stroke kialakulásának valószínűségét. Ilyen betegség pl. a nyaki artériák meszesedése, ill. a gyógyszerek közül a fogamzásgátlók szedése.

Hemorrágiás stroke

Hemorrágiás stroke akkor alakul ki, amikor egy ér az agyban elvékonyodik és megreped, ezáltal a vér beszivárog az agyba és károsítja az agysejteket. A háttérben többnyire a magas vérnyomás betegség is igazolható.

A stroke legfontosabb rizikófaktorai:

- magas vérnyomás
- cukorbetegség
- korábbi stroke eset a családban
- szívbetegség
- magas koleszterinszint
- életkor
- alkohol fogyasztás
- véralvadási zavarok
- kokain használat
- tartós fogamzás gátló szedés
- fejsérülés
- dohányzás

A stroke megelőzésének legfontosabb eszközei:

- zsíros ételek, húsok fogyasztásának kerülése
- alkoholfogyasztás kerülése
- napi minimum 30 perc mozgás, túlsúlyos emberek esetében napi 60-90 perc
- a vérnyomás karbantartása
- rendszeres koleszterin vizsgálat
- dohányzás elhagyása

A stroke megelőzésének egyik kiváló lehetősége a lúgosító életmód. A lúgosító diétával szervezetünket ellátjuk minden olyan tápanyaggal, amire szüksége van (vitaminok, ásványianyagok, fitonutriensek, polifenolok, stb.), a hús ételek háttérbe szorításával és a jó minőségű, esszenciális zsírsavak fogyasztásával (olíva olaj, tökmag olaj, magvak, Omega E-ssentials, Hemp protein, stb.) pedig kontrollálhatjuk koleszterinszintünket, vércukorszintünket és vérnyomás értékünket. A lúgosító életmód egyben kizárja a dohányzást, az alkohol és egyéb élvezeti szerek fogyasztását is (pl. kávé). A stroke tehát javarészt elkerülhető, de ehhez egészség tudatos életet kell élnünk.