Az ember naponta kb. 1,5-2 gramm hámsejtet veszít, aminek szerencsére a döntő többsége a fürdéskor jön le a bőrünk külső rétegéről, és míg kisebb része apró, szinte alig látható, pornál kisebb részecskék formájában a ruhánk szövetébe kerül, ami a mosáskor szintén eltűnik a mosóvízzel. A levegőben lebegő, elpusztult bőrsejtek a lakásban élő baktériumoknak, gombáknak kiváló táptalajt képeznek.

A személyi higiénia már csak ezért is nagyon fontos. Ha meggondoljuk, hogy ez évente majdnem fél kilogramm kiváló, szerves „táplálék” a mikrobáknak és gombáknak, és azt is figyelembe vesszük, hogy egy lakásban átlagosan négy fővel számolva ez a mennyiség már közel 2kg, akkor érthető, hogy miért mondjuk azt, hogy sokszor még a nem túl tiszta szabad levegő is sokkal tisztább, mint egy nem túl jól szellőztetett lakás levegője. 

Sajnos az energia drága, a léghuzatmentes nyílászárók, a viszonylag ritka szellőztetés csak tovább ronthat a helyzeten. Ha a személyi higiénia sem megfelelő egy ilyen lakásban, az allergiákat okozó gombák, bizonyos baktériumok kiváló táptalajra találnak. Ezeket belélegezve azután allergiás légúti megbetegedések tömegével számolhatunk, pedig lehet, hogy nem is penészes, nem is vizes a lakás.
 
Mit tehetünk? Amikor csak lehet, minél többet tartózkodjunk a friss, szabad levegőn, tartsuk a lakást tisztán és dobjuk ki a porfogókat, pl. falikárpit, szőnyegek, szőnyegpadlók! Láttuk, fontos  a megfelelő személyi higiénia, szellőztessünk gyakran. Ezzel a pár dologgal is már nagyon sokat tettünk az allergiás légúti betegségek megelőzése érdekében. 
  
Ma általában csak annyit vagyunk a szabad levegőn, amennyi idő arra szükséges, hogy az egyik „dobozból” a másik „dobozig” eljussunk. Gyakran ezt az utat is egy harmadik „dobozban” (autó, busz, stb.) tesszük meg. 

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!