A civilizációnk szükségszerű velejárójának tűnik, hogy táplálkozásunk végtelenül egyhangúvá vált. A vadon élő növényeket nem ismerjük, így nem is esszük őket, ugyanakkor „kultúrnövényeink”, a búza, a kukorica, a rizs, a krumpli abszolút meghatározók napi étrendünkben. Ennek pedig a következményei nagyon súlyosak.

Csirkegyáraink és halgyáraink, valamint marha és sertésgyárainkban előállított, antibiotikumok tucatjával életben tartott állatok húsát, bőrét esszük, és ezek mellett bőven fogyasztunk cukrot, sót, koffeint és alkoholt is.

Ettől szép kövérre hízunk, de hol van ezekben a táplálékokban elegendő esszenciális zsírsav (pedig ebből 3 is kell), hol van a 12 esszenciális (a szervezetünk számára nem szintetizálható, csak táplálék útján bevihető) aminosav, hol van a szükséges 16 féle vitamin és a kb. 60 féle nyomelem és mikroelem?

A válasz egyértelmű: sehol.

Ez a táplálkozás kalória dús, de nyomelem és mikroelem, valamint vitaminhiányos, esszenciális zsírsavakban szegény.

{$up_uri}Betegsegek/minerals.jpg



Ennek a minőségi éhezésnek pedig a hatása pusztító.

Csak néhány példát engedjenek meg.

A vesekő rendkívül kellemetlen, néha tűrhetetlen fájdalmat okozhat, ha elindul a veséből és közben súlyos görcsöket (vesegörcs) okoz. Mivel a kövek nagy része kalciumot tartalmaz, ezért a betegeket eltiltják a D vitamintól és a kalciumot tartalmazó ételektől. Pedig a vesekőnek ezekhez semmi köze nincs. A szervezetünk kalcium tartalmának a 99%-a a csontokban van. Az onnan kiszabaduló kalcium felelős a kövek egy részéért, ezt pedig megállítani éppen a D3 vitaminnal és a kalcium adásával lehet.

A réztől is nagyon félünk, mert van egy örökletes anyagcsere betegség, a Wilson kór (ritka nagyon), amikor sok réz halmozódik fel a szervezetünkbe és ez okoz súlyos tüneteket. Azt azonban elfelejtjük, hogy ha pl. a baromfik tápjába nem kevernek rezet, az állomány fele aneurizma (kóros verőértágulat, mely, ha megreped, percek alatt halált okozhat) következtében elpusztul 13 héten belül.

Mikor megőszülünk és kimegy a festék a hajunkból, mert a tobozmirigy pigment képző hatása lecsökken, nem gondolunk arra, hogy ennek is a legfőbb oka a rézhiánya. A réz több száz életfontos enzimnek a kofaktora, ezért a korai ráncosodás, és öregedés is a számlájára írható.

A szelén hiány szívizom elfajulást okoz. Ha a szelén hiány egy önmagában ártalmatlan vírusfertőzéssel is párosul (Keshan kór), akkor a szívizom degenerálódik, megnagyobbodik és pár év alatt a beteg meghal. A szelén hiány megszüntetésével a kínai Keshan tartományban (ahonnan a betegség a nevét nyerte) szinte teljesen eltűnt. Ott ugyanis a talajban és következésképpen minden ételben nagyon kevés volt a szelén.

Azt gondoljuk ma, hogy az ókori Róma lakói az ólom miatt kopaszodtak meg korán, mert a vízvezetékekhez sok ólmot használtak. Az ólom biztosan toxikus. Ma már kivonták a benzinből az ólmot, mégis sok a kopasz ember. Hogyan lehetséges ez? Az ón hiánya vezethet ide, miközben nagyothallás is kialakulhat.

Sokan keresik a gyermekkorukban érzett ízeket és soha nem találják meg. Nem a mama főztjének a hiánya az oka, hanem a cink hiánya. A C-vitamin és a cink pótlása visszahozza a régi ízeket és illatokat.

Erről Marcell Proust, a súlyosan beteg, fiatalon elhunyt író világhírű regénye, az Eltűnt idők nyomában is tanúskodik (bár ő nem tudta, mi adta az ihletet a regényéhez).

Ezzel persze koránt sem állítom, hogy egy kis cink hiány következtében mindenki Marcel Proust-i magasságokba emelkedhet.

Az öntözéses gazdálkodás a föld ásványi anyagainak súlyos veszteségével jár, ezért pusztult el a két folyam közti civilizációk mindegyike: sumérok, babiloniak, asszírok, stb. Az egyiptomi civilizáció majdnem háromezer évig virágzott, mert a Nílus minden évben friss, nyomelemekben dús iszapot árasztott a földekre, így az ott termett gabona ásványi anyagokban százszor gazdagabb volt, mint a folyamközi gabonák. Következésképpen az emberek kevésbé betegedtek meg, erejüket, munkaképességüket sokáig megőrizhették.
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!