Ez is azon betegségek közé tartozik, amit csak akkor ismerünk fel, amikor az agykéreg alatt elhelyezkedő fekete mag (substantia nigra) már 70-80%-ban elpusztult. Következésképpen bármilyen terápia csak tüneti és nem oki terápia lehet az előbbiek ismeretében.

A betegség kb. 5%-ban öröklődik, ekkor már fiatal korban kialakul a betegség. A Parkinson kór azonban jellemzően az idősebb emberek betegsége.

Nem igazán tudjuk, miért pusztul el a substancia nigra ebben a betegségben, de van néhány nagyon figyelemre méltó szempont. Vizsgáljuk meg  a kérdést kicsit közelebbről.
 
Az agy nem mindenevő. Csak kétféle tápanyagot képes elégetni: a cukrot illetve a keton testeket. De itt is figyelemre méltó különbségek vannak.

Az agykéreg a keton testekkel való táplálkozásra csak nagyon fokozatosan képes áttérni, ezért van az, hogy ha valakinek hirtelen lezuhan a vércukra, akkor pár perc alatt zavarttá válik, eszméletét vesztheti, és ha nem kap időben az agykéreg elegendő cukrot, akkor meg is halhat.

Ezzel szemben a kéreg alatti szubkortikális magvak, amik az evolúció során sokkal előbb alakultak ki, mint az agykéreg, a keton testeket igen jól tudják hasznosítani. Persze, ha lehet, akkor ezek a régiók is előnyben részesítik a cukrot, de ha nincs, akkor a keton testek elégetésével is fenn tudják tartani állapotukat.

Van egy olyan elképzelés, miszerint a Parkinson kór egyik lehetséges oka az, hogy ezek a szubkortikális magvak, mintegy „leszoknak” a keton testekről, és végül is az ott helyet foglaló idegsejtekkel a könnyen megszerezhető cukor végez jó pár évtized alatt. Ezért a ketogén diéta, illetve a normálist soha meg nem haladó vércukor szint védi ezeket a kéreg alatti magvakat a túlzott „glukóz evéstől” (glükóz intoxikáció), így nem indulnak el azok a degeneratív folyamatok, melyek végül is a Parkinson  kór kialakulásához vezethetnek.

A jelenlegi terápiás erőfeszítések arra irányulnak, hogy a fekete mag pusztulása következtében  megbomlott dopamin-acetilkolin egyensúlyt a dopamin adásával vagy a dopamin lebontás gátlásával, esetleg ezek kombinálásával, ill. az acetilkolin hatás gyengítésével helyreállítsuk.
 
Mindez nagyon fontos, de csak tüneti megoldást jelent. A gyógyszereket a betegnek élete végéig szednie kell.

Az, hogy a keton testeket az egyes régiók szelektíven képesek hasznosítani, nem új megfigyelés. Hawkins már 1979-ben a világ egyik legrangosabb folyóiratában, a Science-ben részletesen beszámolt megfigyeléseiről.
 
Az újabb megfigyelések szerint a Parkinson kórra hajlamosító génhiba nagyon sok emberben meghúzódik a háttérben, de sokan mégsem lesznek betegek tőle. A sok mozgás, a cukrokban szegény, ketogén jellegű étrend, az agy rendszeres trenírozása,  az omega-3 zsírsavak fogyasztása, a D3 vitamin mind-mind olyan tényezők, amelyek megakadályozhatják ennek a betegségnek, még meglévő hajlam esetén is a kialakulását. 

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!