Az emberben egy nap alatt 1-1,5 liter nyál termelődik. Nagyon gyakori azonban, hogy nem temelődik megfelelő mennyiségben, ennek következtében szájszárazság alakul ki. Ezt átmenetileg lehet csillapítani víz kortyolgatásával, de tudni kell, hogy ha a nyál termelése elégtelen, az mindig a fogak súlyos károsodásával jár, mert a nyál lúgos kémhatása nem tudja közömbösíteni a savas baktériumokat, amik megtámadják a fogzománcot és annak visszavonhatatlan károsodását okozzák. (kialakul a fogszuvasodás).

Gyakran a szájszárazság legfőbb oka bizonyos gyógyszerek (pl. szorongásoldók rendszeres szedése), de a cukorbetegség, néhány autoimmunbetegség, vagy bizonyos vírusfertőzések (pl. mumps, hepatitis C) szintén szájszárazságot okozhatnak. Az időskori szájszárazság leggyakoribb oka az elégtelen mennyiségű folyadék fogyasztása. Amikor már szomjazunk, akkorra már a folyadék hiányunk jelentős lehet (-3-5%), de az idősebbek gyakran nem szomjaznak még ebben az esetben sem.

Mit tehetünk ellene? saliva.jpg

A legkézenfekvőbb enyhén lúgos pH-jú gyógynövények keverékét tartalmazó gyógyital rendszeres kortyolgatása. Ilyen pl. a Young pHrorever, mely 41 gyógynövényből áll és a pH-ja is enyhén lúgos. Ezzel (napi egy-két kulacsnyi elkortyolgatásával) két legyet ütünk egy csapásra: megelőzzük vele az elégtelen folyadékfogyasztás következtében kialakuló szájszárazságot, ill. lúgos pH-ja révén közömbösítjük a szájban élő baktériumok által termelt, fogzománcot is károsító savakat. Ha a betegség így sem javul, akkor célszerű naponta 2x3 dl klorofilles vízzel alaposan öblíteni. A klorofill porból elég egy teáskanálnyi egy pohár vízbe. Az így nyert folyadékot le is lehet nyelni, mert semmilyen káros hatása nincs.

Nagyon fontos a megfelelő száj higiénia, a napi 3-szori fogmosás, lehetőleg a legpuhább fogkefével és alkalmanként legalább 3 percig. Hogy milyen fogkrémet használunk közben szinte mindegy.

Akinek szárad a szája, az rágózzon sokat, de ez kétélű fegyver is lehet, mert a szomjúság érzetét csökkenti, ami nem jó, mert esetleg ennek következtében nem iszik eleget a beteg. A savas pH-jú alkoholok (sör, bor, égetett szeszes italok) és a fekete kávé kerülése nagyon fontos.
 
A Sjögren-szindrómás betegek nyálmirigyeiket naponta tapogassák át és ha növekedést, fájdalmat tapasztalnak, akkor haladéktalanul forduljanak orvosukhoz. Náluk félévente célszerű a nyálmirigy ultrahangos vizsgálata is. Ezekből a nyálmirigyekből ugyanis gyakran indulhat ki Non-Hodgkin limfóma, mely betegségcsoport nem jóindulatú, de a korai kezeléssel sok esetben teljesen meggyógyítható.
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!