Akik látták a kultuszfilm trilógiát, most némi előnyben vannak, de e nélkül is érthető lesz minden. J. Craig Venter és két tucat munkatársa elképzelhetetlen csodát alkotott.

A világhírű biokémikus már évekkel ezelőtt munkatársaival megfejtette a Haemophylus influenzae baktérium teljes genomját, azaz genetikai információját.

Már akkor is világos volt számára, hogy ahhoz, hogy egy sejt vagy egy baktérium életképes legyen, nincs szüksége a benne kódolt összes genomra. A kérdés az volt első lépésben, hogy mennyi az a minimális genom, amivel pl. egy baktérium még életképes lehet? E célból egy másik baktériumot, a Mycoplasma genitariumot választották, mivel ennek a genomja igen kicsi. Mindössze 485 fehérjét kódoló génje van, ami kb. 600 ezer DNS nukleotidból áll.

{$up_uri}matrix.jpg


Kísérleteik során azt találták, hogy ha 103 gént kiütnek, azaz kivesznek a baktérium genetikai állományából, akkor még mindig életképes marad a Mycoplasma. Az ilyen jellegű kísérleteket genom redukciós kísérletnek nevezik.

De ez még csak a kezdet volt. Mivel a Mycoplasma genitalium igen lassan szaporodik, áttértek a Mycoplasma mycoidesre és annak is a teljes génállományát meghatározták és szintetizálták. A gén szerkezetét itt is megváltoztatták és jelző géneket – markereket - helyeztek el bennük, amik a későbbi kétségtelen azonosításhoz kellettek. Sőt, egy bizonyos antibiotikummal szemben is ellenálló tulajdonságú gént építettek be, amivel az a másik baktérium, aminek a génjei helyébe ezt a Mycoplasma mycoides gént ültették, nem rendelkezett. Ez a baktérium pedig a Mycoplasma capricolum volt.

Számtalan buktatón keresztül küzdve magukat, ő és Nobel díjasokat is tartalmazó munkacsoportja a szintetikus Mycoplasma mycoides DNS-ét beültették a Mycoplasma capricolum baktériumba, mire azok teljesen átprogramozódtak és szaporodni képes Mycoplasma mycoidessé alakultak át. Az új baktérium tenyészet azzal a bizonyos antibiotikummal nem volt elpusztítható és az egyéb marker molekulákat is hordozta magában.

A szintetikusan előállított DNS segítségével tehát a sejtet tökéletesen átprogramozták Mycoplasma capricolumból Mycoplasma mycoidessé. A mesterséges átprogramozása egy baktériumnak egy másik baktériummá tehát sikerült. Egy fajt átalakítottak egy teljesen másik fajjá. A „Mátrix” tehát működik.

A biotechnológiai ipar átlépte a Rubicont. Mostantól várhatók azok a csodák, amiket a biotech. ipartól az elmúlt húsz évben mindez idáig hiába vártunk.
Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!