Kétmillió embernek nem kell félnie ettől a betegségtől, mert ők már felvették a védőoltást, de kb. 8 millió honfitársunknak bizony van oka tartani ettől a betegségtől. Kullancs hazánkban gyakorlatilag bárhol előfordulhat és főleg májusban és szeptemberben a kullancsok vérszívó kedve jelentős mértékben megnövekszik.

Azt persze azért nem árt tudni, hogy szerencsére nem minden kullancs fertőződött ezzel a vírussal (flavivírus), sőt, még a fertőzött kullancsok okozta csípések is csak az esetek kb. egyharmadában okoznak agyvelőgyulladást. A védőoltás bevezetése óta számuk évente nem haladja meg a százat sem, ez kb. ötöde az 1990-es gyakoriságnak. Ausztriában, ahol az oltási fegyelem sokkal jobb, a kullancs okozta agyvelőgyulladás csaknem teljesen eltűnt, évi 8-10 esetnél nincsen több!

A betegség két fázisban zajlik le. Az esetek kétharmadában a csípés után 1-2 héttel láz, borzongás, rossz közérzet, fejfájás jelentkezik, olyan, mint egy kezdődő influenza, de a hurutos tünetek hiányoznak és szerencsére ezzel a betegség pár nap alatt el is múlik.
 
Az esetek egyharmadában azonban ezt az első hullámot egy hét múlva követi a második hullám. Ilyenkor kiugró lázas időszakok mellett fejfájás, fénykerülés, tarkókötöttség, hányás figyelhető meg. Ezzel párhuzamosan különböző bénulások jelentkezhetnek, amik a láz múltával elmúlnak, de azután egy újabb lázas kiugrást követően ismét jelentkezhetnek, a test egész más részein okozva bénulásos tüneteket.

Ahogy az agyban a gyulladásos gócok jönnek és mennek, a szerint változnak a tünetek, akár még napon belül is. Általában egy hét alatt a heveny tünetek elmúlnak, de néha, ha a gócos gyulladások a létfontos régióit érintik (pl. agytörzs, légzőközpont, stb.), akkor a betegnek a legkomolyabb intenzív kezelésre van szüksége, pl. lélegeztető gép segítheti át ezen a kritikus állapoton.

A betegek egy százaléka azonban belehal a betegségbe, mert oki terápiája nem létezik ennek a vírusos agyvelőgyulladásnak.

A védőoltás nem gyógyítja a betegséget (ekkor már késő adni), de hatékonyan megelőzi. Az első három injekciót fél éven belül kell felvenni, utána már csak 3 évente szükséges egy emlékeztető oltás.

A heveny tünetek lezajlását követően a gyógyulás általában teljes, de még nem azonnali. Sokáig megmaradhat a fáradékonyság, a gyakori szédülés, végtagremegés,  nagyon ritkán maradandó bénulás maradhat vissza. Ezek  a súlyos lefolyású esetekre jellemzőek inkább.

A kullancsot, mikor észrevesszük, azonnal ki kell a bőrből rántanunk. Nem szabad olajjal, benzinnel, alkohollal és minden más csodaszerrel kenegetni, mert ettől a vérszívó csak rosszul lesz, és a felszívott vért visszaöklendezve fertőz meg minket.

A kullancs egyébként kétóránként mindig visszaöklendezi a felszívott vér egy részét, majd újra kezdi a vérszívást, miközben egyre nagyobbra nő. Ezért kisebb az esélye a megbetegedésnek, ha hamar sikerül felfedezni és egy határozott mozdulattal letépni a bőrből. Nem baj, ha beszakad a feje, az majd szépen, pár nap múlva úgy is kilökődik. A letépett kullancsot nem morzsoljuk szét,  mert ezzel csak szétkenjük a betegséget, hanem dobjuk be a WC-be, a tábortűzbe és utána jó alaposan mossunk kezet. A riasztó spray-k, a B vitamin szedése nem sokat érnek. A túrázáshoz jó a fehér ruha, mert azon könnyű észrevenni a ránk mászott kullancsot.

A kullancs a hajlatokat szereti (térd, hónalj, hajas fejbőr határa), ezért ezeket a részeket célszerű gyakran átvizsgálni a túra közben. Sajnos a betegséget ritkán, de el lehet kapni belégzéssel is, pl. fa hasogatása közben, amikor az elpusztult rovar egyes részeit belélegezzük észrevétlenül. A betegek kb. egyharmadában soha nem sikerül megtalálni a kullancs csípés helyét, náluk tehát a fertőzés más módjára kell gyanakodnunk, pl. a belégzéses forma, de a nyers juh, tehén vagy kecsketej fogyasztása  is egy lehetséges módja a fertőzésnek.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!