Napjainkban egyre több ember életét keseríti meg az IBS, a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség. Van olyan elképzelés, mely szerint ezekben a betegségekben az a közös, hogy a normális bélflóra megváltozik és a patogén bélflóra váltja ki azokat a gyulladásos reakciókat, amik a betegségek fő tüneteit képezik. Ahhoz, hogy ezt megértsük, néhány fogalmat muszáj tisztázni.

A normális bélflóra

Ez a legnehezebb, hiszen a vastagbélben kb. másfél kg bélbaktérium él és alkot egy működő életközösséget. Az utóbbi évek vizsgálatai azt mutatták, hogy nem a coli baktérium a domináns, hanem a Bacteriodes speciesek (ezek kb. a bélflóra 10%-át alkotják). Sőt, a reklámokban oly sokszor dicsért lactobacillusok és a bifidus essensis mennyiségüket és arányukat tekintve nem is szerepelnek az első 57-ben. Ezekkel tehát bélbetegségeket gyógyítani csaknem lehetetlenség.

Ma legalább 50 féle autoimmun betegséget ismerünk, és ezek közé soroljuk a colitis ulcerosát és a Crohn betegséget is.

A kérdés az, okozhat-e a megváltozott baktérium flóra autoimmun bélbetegséget és aha igen, akkor hogyan?

1, A káros baktérium fehérjéi hasonlítanak a bélszövet normális fehérjéihez. Az immunrendszer nem tud a kettő közt különbséget tenni, ezért olyan antitesteket gyárt, amik a bélfal sejtjeit is károsítják. A jelenség neve: molekuláris mimikri.

2, A gyulladt bélfal áteresztővé válik: szivárgó bél szindróma. Ezáltal még több fajidegen fehérje kerülhet be a szervezetünkbe és ott immunválaszt generálva a legváltozatosabb tüneteket okozhatják.

Ha ez így van, akkor az első lépés az lenne, hogy állítsuk vissza a normaisi bélflórát, ami korábban pl. valamilyen antibiotikus kezelés, vagy más okok miatt tönkrement.

Az állattenyésztők és az állatorvosok már évszázadok óta tudják és gyakorolják az alábbi eljárást. Ha pl. egy legelő tehénnek súlyos emésztési zavarai támadnak, akkor egy egészséges társának leszívják a bendő folyadékát és azt adják be a betege állatnak, aki ezután gyorsan meggyógyul.

Az emberi gyógyászatban 1958-ban történt először széklet beültetés (transzplantáció), amikor egy egészséges ember székletét beöntéssel jutatták be egy beteg ember bélrendszerébe, és az hamarosan meggyógyult. Abban az évben még három ilyen beavatkozás történt, azután az eljárás a feledés homályába került.

Azután 1980-ban a clostridium difficile fertőzésben szenvedő, semmire nem reagáló beteget sikerült szintén ugyan ezzel az eljárással meggyógyítani. Mára a rezisztens clostridium fertőzések gyógyításában a széklet transzplantáció elismert és elfogadott gyógymóddá vált az USA-ban. Többnyire az egészséges házastárs székletét szokták erre a célra felhasználni. A módszer nagyon visszataszítónak tűnik, de igen hatásos.

Crohn betegségben és colitis ulcerosában is megváltozik a normális bélflóra. Ezt visszaállítani antibiotikumokkal lehetetlen, mert ezek a kórokozó baktériumok biofilmet építenek, ami megvédi őket az antibiotikumoktól, ezért próbálkoznak kevés eredménnyel pl. kalcium és vas megvonással, hogy ezzel kiéheztessék a patogén csírákat. 

Bizonyos emésztő enzimek is feloldhatják a biofilmet? Ebből a szempontból a legígéretesebb a papain, a celluláz és a glükoamiláz. Az eredmények azonban nagyon szerények.

Úgy tűnik, nagyon hatékonyan képes rombolni a biofilmet a kékáfonya, a szeder, az oregánó, a kakukkfű, a kurkuma, a gyömbér és a kelkáposzta is. Hatásos még a citromsav, a tejsavó is, mert laktoferrin enzimje rombolja a biofilmet és megköti a vasat, amire a baktériumoknak szükségük van.
 
IBS-t sokan gyógyítottak már eredményesen széklet átültetéssel, míg a Crohn és a colitis ulcerosa esetében csak anekdotikus közlésekről tudunk. Lehet, hogy az állatorvos kollégáktól többet kellene tanulnunk.  

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!