• A glikémiás index tündöklése és bukása

• 2009.05.02 - 23:05

A glikémiás index egy olyan viszonyszám, ami azt fejezi ki, hogy az adott ételféleségből elfogyasztott 1000 kJ mennyiség mekkora vércukor emelkedést indukál.

A fehér kenyeret tekintették a bázisnak, melynek a glikémiás indexe 100. Azt gondoltuk, hogy a magas glikémiás indexű ételek elősegítik az elhízást, míg az alacsony glikémiás indexszel bírók éppen ellenkezőleg, a fogyás segítik elő.

Ám időközben az elvégzett tanulmányok mesze nem támasztották alá ennek az elméletnek a helyességét. Kiderült ugyanis, hogy nem a vércukor szint emelkedése a legfontosabb, hanem az, hogy egy adott étel mekkora inzulin elválasztást indukál az ember szervezetében. Ha pl. egy étel az elfogyasztása után a szervezetet sok inzulin termelésére készteti, akkor a vércukor szint alacsonyabb lehet, tehát kezdhetünk örvendezni, hogy az adott étel glikémiás indexe milyen jó, de valójában ezt nagyon sok inzulin termelődés alapján értük el, ez pedig nagyon nem jó.

Tehát az a jó táplálék, aminek a glikémiás indexe „önmagában” alacsony, nem pedig azért, mert sok inzulin kiválasztást indukál. Nézni kell tehát a táplálék inzulin stimuláló hatásának mértékét is! Sőt, ez sokkal fontosabb, mint a glikémiás index.

Ennek függvényében felül kell vizsgálnunk néhány egészségesnek kikiáltott ételünket. Pl. a marhahús glikémiás indexe alacsony, ugyanakkor magas inzulintermelést indukál, tehát nem egészséges. A hal glikémiás indexe is alacsony (21), ugyanakkor szintén sok inzulintermelést provokál. A legmegdöbbentőbb azonban a joghurt. A joghurt glikémiás indexe igen kedvező (62), ugyanakkor az inzulinemelő képessége felülmúlja a csokoládéét (115)!

Tehát a joghurt sok más okból egészséges lehet, de vele fogyni biztosan nem lehet!

A tej glikémiás indexe is alacsony (30), de az inzulintermelést szintén erősen fokozza (90). Tehát a zsírszegény tej sem fogyaszt! Minden olyan étel, amelyik a glikémiás indexéhez képest magasabb inzulin választ produkál, a fogyókúra szempontjából biztosan kerülendő.

Ezek: chips, csokoládé, joghurt, jégkrém, hal, marhahús, mézes müzli, narancs, tej, szárazbab, szőlő, burgonya, banán.

És amikkel lehet fogyni: barna rizs, lencse, rozskenyér, bizonyos tésztafélék, zabpehely, tojás, sovány sajtok, mogyoró.

A magas inzulin szint mindig elhízáshoz, majd a hasnyálmirigy kimerüléséhez és végső soron kettestípusú cukorbetegség kialakulásához vezet.

Itt egy ördögi kör alakul ki, mert a magas inzulin szint az inzulin rezisztenciához (érzéketlenséghez) vezet, ami inzulintermelést indikál, és ez vezet az elhízáshoz, a zsírsejtek felépüléséhez és végül a hasnyálmirigy béta sejtjeinek (inzulintermelő sejtjeinek) a pusztulásához, azaz a II-es típusú cukorbetegséghez.

A szervezet inzulin érzékenysége napszakon belül is változó. Reggel a sejtjeink sokkal rosszabbul reagálnak az inzulinra, mint délben vagy este. Ezért felejtsük el örökre azt a mondást, miszerint „reggelizz, mint egy király, ebédelj, mint egy polgár és vacsorázz mint egy koldus”.

Helyette célszerű reggel kevesebb szénhidrátot fogyasztani, mint délben vagy este.

A legjobb a napi 6-szori, kisadagú étkezés!